Bárányból farkaskutya…?

A farkas szereti a saját farkasságát esze ágában sincs átmenni kutyába. A farkaskutya pedig elkötelezett mind a maga, mind a bárányok megvédése iránt. Felelősséget vállal a többiekért. A bárányok pedig teljesen ki vannak szolgáltatva a farkas kényének és kedvének, miközben reménykednek a farkaskutya jóindulatában. Nem lehetetlen bárányból farkaskutyává lenni, de az egy nagyon hosszú folyamat. Szerintem pedig nekünk konfliktuskerülőknek járható út az is, ha bárányból nem farkaskutyák szeretnénk lenni, hanem csak egyszerűen harcos bárányok. Ez azt jelenti, hogy nem akarjuk megmenteni az egész nyájat.

Egyelőre csak magunkat szeretnénk megmenteni a farkasoktól és a többi báránytól…

A konfliktusokban gerjedő energiát fel lehet használni arra, hogy megváltoztassuk a konfliktusokhoz való viszonyunkat. Ezen keresztül pedig mi magunk is meg fogunk változni. A legjobbat hozzuk ki magunkból. Nem konfliktuskeresők leszünk, hanem konfliktuskezelők. A mögöttes logika nagyon egyszerű: ha már a farkas úgyis meg fog enni valakit, akkor legalább ne mi legyünk azok… Egyszer régen két barát elindult a hegyekbe. – Te miért vettél fel a túrához futócipőt? – Hogy gyorsabban tudjak futni, ha véletlen jönne a medve. – Ha, ha, – nevetett a másik – úgysem lehetsz gyorsabb egy medvénél! – A medvétől nem is, de tőled igen…

Szóval… túlélő akarsz lenni, vagy vacsora?

Tedd meg az első lépést, gyere el egy konzultációra!