Ellenfogalmak
Egy folyamatosan bővülő lista olyan fogalmakkal és kifejezésekkel, amelyeket a hétköznapokban egymás helyettesítésére használunk, illetve azt gondoljuk csak fokozatbéli különbség van közöttük. Pedig ezek a kifejezések az én konfliktuskezelési logikám szerint pontosan ellentétei egymásnak. Mint ahogyan az sem mindegy, hogy osztogatnak vagy fosztogatnak…
akció – reakció
Akció, amikor te vagy egy helyzet gazdája. Saját akció, amikor nem elveszel a helyzetből, hanem hozzáteszel ahhoz. Reakció esetén a farok csóválja a kutyát. Ilyenkor tulajdonképpen az akció folytatása reakció, és nem egy önálló kezdeményezés. Akció esetén te egy saját válasszal állsz elő az adott helyzetre, amelyért vállalod is a felelősséget. Nem takarózól azzal a régi közhellyel, hogy “de, hát ő ütött vissza először…”.megsértem – megsértődik
Nagy különbség van aközött, hogy valakit én megsértek, vagy ő fogja magát és megsértődik. Ez utóbbi esetben legnagyobb hiba a mi szempontunkból, ha elkezdünk pitizni neki. Ő pont arra hajt, hogy majd ő jól megsértődik, a többiek pedig a kegyét keresve békítgetik. Ez is egy tipikus játszma forma. Ellenben, ha valóban sértő lehetett a megjegyzésünk, a viselkedésünk, akkor mihamarabb fejezzük ki a sajnálatunkat, hogy rendezni tudjuk a kapcsolatunkat.jelzés – árulkodás
Abban az esetben, ha valaki veszélyben van és mi segítséget kérünk a felettesünktől, tanárunktól, az óvó nénitől, akkor ez jelzés. De, ha azért mártjuk be csak a másikat, hogy magunkat egy kedvezőbb pozícióba helyezzük, akkor ez árulkodás (mószerolás). Tehát, árulkodás ha magunkat emeljük a másik kárára, és jelzés, ha magunkat vagy mást mentünk egy veszélyes helyzetből.jelzés – ultimátum
Ha még hétfőn szólsz, hogy mégis kivennéd péntekre a bent felejtett anyanapot, akkor az jelzés. A főnököd szól Julinak, hogy pénteken egyedül töltögesse az excelt, és kész. De ugyanaz péntek reggel már ultimátum, mert a főnököd ezt már csak helyben tudja hagyni (vagy felrobbanni), mert nem hagytál neki választási lehetőséget.jelzés – magyarázkodás
Ha előre szólsz, hogy nem jössz holnap, akkor az jelzés. De ha holnapután fogod magyarázni, hogy miért is nem voltál az előző nap, akkor az egyszerű magyarázkodás lesz.áldozat – túlélő
Az áldozat egy kiszolgáltatott, erőtlen pozíció (figyeljük csak micsoda különbség van aközött, hogy áldozatul esni egy támadásnak, vagy túlélni egy támadást). Ezért kell az áldozati pozícióból eljutni a túlélő pozícióba, mert abban már ott az erő az újrateremtéshez (okozatból okká lépünk elő). Oka legyél a veled történteknek, ne következménye.ok – ürügy
Egy jó kis veszekedésnek már sokszor megvan az oka, de nem merjük elkezdeni, mert látjuk, hogy az rólunk szólna. Legtöbb esetben harag, düh, irigység, féltékenység áll a háttérben. Ezért legegyszerűbb megvárni a megfelelő ürügyet. Az ürügy a kívülállók felé is igazolhatja a tettünket. Ahogy ezt Hofi Géza is mondta: “te, ezen már megint nincs sapka”alkalmazkodás – meghunyászkodás
Az alkalmazkodás során a te döntésed, hogy elfogadod a helyzetet. Ha már egyszer a körülmények kényszerré érnek, akkor a legegyszerűbb ha te is úgy akarod. Tipikus példa lehet erre “a Józsi, maga ki van rúgva!” Erre Józsi: „Engem nem lehet innen kirúgni! Én mondok fel!” Az alkalmazkodás egy akció, saját akaratunkból felvesszük az edény alakját. A meghunyászkodás, az csak reagálás, ilyen esetben az edény alakít minket a saját formájára, ezért belül tele maradunk feszültséggel, ellenkezéssel.érdeklődés – faggatás
Érdeklődésnél abba az irányba megyek, amit a másik kijelöl. Faggatódzásnál (vallatásnál) pedig arra kérdezzünk rá, amit minket érdekel, függetlenül attól, hogy a másik ezt akarja-e mondani. Ez utóbbi kapcsolatgyengítő viselkedés tipikus fedősztorija, hogy “én csak kiváncsi vagyok!”visszajelzés – kritika
A visszajelzés építő, támogató (nagyon jó, és ha legközelebb megteszed ezt/azt akkor még jobb lesz). Fontos, hogy a visszajelző otthon van abban, amiről véleményt formál, sok esetben jobban is tudja, attól, mint akinek visszajelez. A kritika pedig romboló, az mindig a másik kárára történik. Szerintem arról szól, aki mondja, a saját problémáját vetíti rá a másikra. A kritizáló egyszerűen a saját nyomorán próbál enyhíteni, amikor másokat nyom maga alá.megértés – felmentés
A megértés igazából nekünk segít, hogy ne vegyük magunkra a másik viselkedését. Ne higgyük, hogy mi tehetünk arról is, hogy a másik éppen haragszik, kiabál. Ha megértjük, hogy milyen káros munkamód van a viselkedése mögött, azzal magunkat mentesítjük. De ez soha nem vezethet a mi negatív viselkedésünk igazolására. Igazából negatív viselkedésre nincs mentség. A felmentés pedig abból a hibás gondolkodásból fakad, hogy a másik igazából nem is tehet arról, amit csinál. Szegénynek rossz gyerekkora volt. Szögezzük le, ha őt az orkok nevelték Mordorban, akkor ezt meg lehet érteni. De még ebben az esetben sincs joga bántani másokat. Az az ő belső problémája. Nem verheti le másokon. Ez viselkedése és a mordori gyermekkor közötti okozati kapcsolat elismerését jelenti, és nem a felelősség alóli felmentését.düh – harag
A düh egy puszta energia. Felhasználhatod szinte bármire. Erőt meríthetsz belőle egy fennálló helyzet megváltoztatására, illetve kiszabadulhatsz a segítségével szorult helyzetekből. Sok esetben a pozitív változások jogos dühből fakadnak. A harag az már inkább egy folyamat, ami inkább téged gyengít, mint aki ellen fordítod. Jusson eszedbe az ellenséged, akire titokban haragszol… ő békésen olvasgat egy meleg plédbe csavarva, illatos teát kortyolgatva egy panorámás ablakpárkányon, miközben te az őrületbe kergeted magad a saját fortyogásoddal… Ahogy a nagyok mondják: “a harag olyan másnak szánt méreg, amit magunk veszünk be.”Olvasnál még a konfliktuskezeléssel kapcsolatban?
Nézd meg a legfrissebb blogbejegyzéseimet!
