A KÖR
Instant csapatépítő, azonnali eredmények
Vezetőként azt érzed, hogy valami nincs rendben veletek, mint csapat?
Sok a súrlódás, felerősödnek a vádaskodások, folyamatos a túlreagálás, ráadásul nem jönnek a számok és valami lappangó kimondatlanság ült rá a közösségre. Ismerős? Na, akkor eljött “a soha” (ez egy komoly munkahely, itt soha nem fogunk “lelkizni!). Le kell ülni és túl kell esni egy nehéz, de felszabadító beszélgetésen.
Látszat javulás helyett valódi eredmények
Ez nem photoshop, smink, botox, és nem is plasztikai beavatkozás lesz a kollektívának, ez kőkemény közösségi spartathlon. Másfél óra keserédesség, de aztán hosszútávú maradandó hatás. Újra egymás szemébe mertek nézni, senkinek nem lesz oka megsértődni, beszólás helyett több lesz a dicséret, előkerül a kedvesség és újra jönnek a számok!
A Kör egy kapcsolatokat helyreállító szemléletű megbeszélés.
Pont arra szolgál, hogy súlyos ügyeket biztonságos módon meg lehessen beszélni egy körben ülve (igen, mint az anonim alkoholisták… ezt a régi poént minden alkalommal elsüti valaki).

Miért jó a Kör?
- így nem lehet asztal mögé bújni (titokban Tik Tokot pörgetni),
- előre ismertetett forgatókönyv szerint megyünk, ami garantálja, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát,
- és elmondhassa a személyes megélését, megoszthassa érzéseit (ő így éli meg, tehát a többiek nem tudnak vele ebben vitatkozni),
- meggátolja, hogy a nagyhangúak ledominálják a csendesebbeket,
- ezért lényeges elem, hogy mindenki megszólal,
- én felelek, hogy ne szabadulhasson el a pokol, de végre valahára legyenek már kimondva dolgok,
- az eseménynek mindig van egy érzelmi íve, az eleje soha nem könnyű, de utána még jobban tud esni a megkönnyebbülés, amikor az elvonuló felhők mögül mindenkire egyformán kezd sütni a nap,
- addig nem állunk fel, ameddig nem konszolidáltuk a helyzetet. Itt nincs a legtöbb munkahelyre jellemző “csendes értekezlet, hangos folyosó” jelenség (amikor egymással, klikkekben beszéljük meg utólag kint a folyosón, hogy mit is kellett volna mondani odabent az értekezleten).
- Felemelő, amikor kiderül, hogy a legprofesszionálisabb munkahelyen is helye van az érzéseknek (mert jó, ha tudjuk, hogy már a káromkodás, a beszólás, a fintorgás is egy álruhás érzelem), és felszabadító, hogy nem csak szakzsargonokkal lehet egymással beszélgetni, hanem végre a könyvelő, az informatikus mögül kilátszik a Kati, vagy a Józsi is.
De hogy segít ez a cégnek?
- A végén mindig van egy nagy fellélegzés, általános megkönnyebbülés, hogy “elmondhattuk”,
- kialakul egy hivatkozási alap (Te, hát nem emlékszel, éppen ezt beszéltük meg a Körben?!),
- aztán minimum jól láthatóvá válnak az igazi problémák (kiderült, hogy a Kati/Józsi most is hozta azt a vállalhatatlan viselkedését, amivel mérgezik a csapatot),
- a nehézember tudomásul veszi, hogy mások is vannak rajta kívül, vagy lehetőséget kaphat, hogy máshol kamatoztassa a tudását.
- Legjobb esetben pedig új erőre kap a csapat, (ilyenkor kicsit úgy működik, mint egy jól sikerült csapatépítő, csak nem kell ezért az egyetlen szabad hétvégéden pezsgőt keresgélned egy mókus jelmezben az erdőben…,
- igazából közel kerülhettek egymáshoz, hiszen szóhoz jutnak a hallgatagok, és békülékeny hangnemre kényszerülnek a trollok.
- Végül garantált, hogy felfrissült csapat termeli és hozza a számokat.

Tóth Gyula Ernő pszichológus, konfliktuskezelés specialista